Bezzeg a svédek és a szlovákok…!

Adó - vagy szociális paradicsom ?

Mindannyian biztonságban és jólétben szeretnénk élni, amely gazdasági feltételeinek megteremtését az állami vezetéstôl várjuk. És valóban vannak olyan országok, amelyeknek így vagy úgy, de nálunk mindenképpen jobban sikerült is ezt megvalósítaniuk. Jó példáért elég a szomszédba mennünk, hiszen Szlovákia a válság elôtti idôkben elért sikereit, gazdasági felzárkózását, a beruházásokat vonzó gazdasági környezet megteremtését – egyebek között – megreformált adórendszerének köszönhette. Míg a jól fejlett szociális ellátás mintaországaként elôszeretettel emlegetjük Svédországot. De vajon létezhet-e egyidejûleg az „adó- és szociális paradicsom”? Egy állam mûködtethet-e egyszerre befektetôbarát (alacsony adókkal operáló) adórendszert és az állampolgárait óvó, kiterjedt szociális védôhálót? Közelebbrôl megvizsgálva ezt a kérdést, azt tapasztaljuk, hogy a két ominózus ország adó- és szociális rendszerei mintha egymás fordított tükörképei lennének.

A bor mint az ember görbe tükre

„A szôlô nedve csak akkor árt, ha valaki az eszét a borral együtt megissza!”

Mondd meg, milyen bort iszol, és én megmondom, milyen ember vagy. Szólhatna így is a gyakran hallott mondás. Ez a kifejezô fordulat bizony árulkodó volt minden korban az emberrôl, aki a kezébe vette és itta a szôlôtô termését. Elég, ha csak arra a két történelmi végletre gondolunk, amelynek egyik oldalán a bor, mint az egyik legfontosabb egyházi jelkép, a másik oldalon pedig a görög bacchanáliák tivornyáinak kelléke áll. Két véglet, de a bor egy, amely annyira egyértelmûen árulkodik a bort ivó emberrôl. A ma embere a borral kapcsolatban egyre kevesebb szellemi tartalmat keres, sokkal jobban érdekli az anyagi, a kézzel fogható. A bor azonban ma is ugyanazt a tükröt tartja az ember elé, akár szellemit, akár anyagit lát benne.

A teljes cikk PDF formátumban.